Január 17-én, csütörtökön megtekintettük a 9. NY osztállyal és még az iskola néhány tanulójával a “My Fair Lady” című előadást a székesfehérvári Vörösmarty Színházban. A színdarab nem volt teljesen új számunkra, mivel a drámatanáraink már bemutatták nekünk egy filmadaptáció formájában.

Kilenc órakor indult a busz az iskolától. Az út egy óra hosszáig tartott. Az érkezésünk után bebarangolhattuk Székesfehérvár sétáló utcáit szabadidő keretében. Ezek után végül beözönlöttünk a színházba, és velünk együtt rengeteg, mindenfelől érkező diákkal vártuk, hogy elfoglalhassuk a helyünket a nézőterén. Rövid tolongás és várakozás után egy kanadai férfi lépett a színpadra, hogy röviden felkonferálja a következő előadást. A magyar vörös bor is dicséretben részesült.

Az előadás 1 óra 40 percig tartott, és öt színész keltette életre a szokatlan forgatókönyvet. Az angol nyelvű darab egy magányos nyelvész, és egy többre vágyó, szegénységben élő fiatal lány történetét meséli el. A lányt hátrányos helyzetbe hozza az erős és kellemetlen akcentusa, aminek a javításáért egy nyelvészhez fordul. A nyelvész ezt a feladatot személyes kihívásként kezeli. Fogadást köt egy barátjával, hogy fél év alatt úrihölgyi szinten fog tudni beszélni a lány. De vajon ez jó hatással lesz rá és a lányra?

A darab különböző témákat dolgoz fel, ezek közé tartozik például az öntisztelet és a függetlenség. A kezdés és a befejezés tökéletesen kapcsolódott egymáshoz, ezáltal keretezve az egész történetet és a színdarabot. A legtöbb színész legalább kettő szerepet vállalt magára, ami a darabnak egy klasszikus színházi bájt kölcsönzött. A hirtelen vég után elgondolkodva hagytuk el a termet. Mielőtt újból buszra szálltunk, megbeszéltük a művet a drámatanárnőkkel és egymással.

Mindenki el tudta mondani, hogy egy élvezetes nap volt az a csütörtöki nap, és segített kikapcsolódni a másnapi félévi vizsgáink előtt. Köszönjük Angéla néninek és Gizi néninek, hogy ott lehettünk!

 

Varga Evelin , Csóli Roland

  1. nyek